Köd A talaj közelében csökken a hőmérséklet, kondenzálódik a vízpára. A viragiper csökkenti a látási viszonyokat. Köd: 1 kméternél kissebb a látótávolság Sűrű köd: 200 méternél kissebb a látótávolság Télen jelentkezik! Köd: Földfelszín kisugárzásától következő lehéles eredménye. ű Ilyenkor keletkezik áramlási köd,
ha a lehűlt talajfelszín fölé meleg légtömeg kerül, és ott hírtelen
lehűl, megindul a kondenzálódás. Nálunk, télen hosszan tartó hideg után
gyakori.
Harmat Csendes, derűs nyári éjszakákon, és
ősszel, ha magas a levegő páratartalma, keletkezik harmat. A vízcseppek
a talajon és a talajhoz közeli tárgyakon kicsapódnak. Dús
harmatképződéskor is, max. 1 mm csapadék keletkezhet.
Dér Úgy keletkezik mint a harmat, de 0°C-on. A vízpára jégtűkké fagy, télen keletkezik, hideg és derűs éjszakákon.
Zúzmara
Hóhoz hasonló jégkristályokból áll. Fákra, házakra, kerítésre csapódik
le. Hideg ködös enyhén szeles időben jön létre. Ha a vízcseppek hideg
0°C alatti tárgyakkal érintkeznek zúzmara keletkezik.
Jégréteg Ha az apró vízcseppek a 0°C-nál hidegebb talajra esnek és megfagynak.
Eső Csak 700 méternél magasabb felhőkből esik. Záporeső Culuonimbusokból. Ha egy-két óra alatt 50 mm-nél több eső esik le, felhőszakadásról beszélünk. Az esőcseppek átmérője 2 - 6 mm is lehet. Szitáló, szemerkélő eső (Stratusokból) A vízcseppek átmérője kissebb, mint 0,5 mm. Gazdasági haszna jelentős!
Hó Szublimációval jön létre. Több 100 jégtű hópehelyé fagy össze. Átmérőjük 2,5 - 12 cm. A levegő hőmérséklete -2 és +2°C között van, amikor hullik a hó.
Havas eső: ha esőcseppek is vannak a hópelyhek között.
Hódara Ha a hó finom tűszerű alakban hullik: a levegő hőmérséklet nappal alacsony -10°C. A hótakaró véd a kifagyástól (növények).
Jégeső ű 5 - 50 mm átmérőjű szemekből áll. Cumulonimbusból hullik. Kb. 10 percig hull - borsószem nagyságúak. Leggyakrabban május és augusztus között esik. Jégeső keletkező ha a feláramló szél sebessége 20 - 30 m/s. Rakétával lövik a jégfelhőket.
Dara
Télen keletkezik, ha a hópehely 0°C-nál melegebb légrétegen halad át,
ahol megolvad majd újból 0°C feletti rétegbe kerül, és a megolvadt rész
megfagy