Mi történt 2010.08.16.-án? Egy egész Ország nem felejti el ezt a napot! 2010. augusztus 16-án egy több középpontú ciklon lassan átvonuló hullámzó frontrendszere alakította a Kárpát-medence időjárását. A napok óta tőlünk nyugatra hullámzó frontrendszer előtt az elmúlt napokban egy ún. meleg nedves szállítószalag fejlődött ki.

A középtroposzférában tőlünk nyugatra, északnyugatra már napok óta egy magassági hideg örvény helyezkedett el, amelynek előoldalán középszinteken több alkalommal időszakosan jelentős örvényesség advektálódott, amely időnként erős nagytérségű háttéremelést biztosított a konvektív folyamatokhoz. 14-től kezdve több szinten és jellemzően a troposzféra középső rétegeiben is meleg advekció volt jellemző, amely az alapvetően száraz környezeti feltételek mellett meggátolta a nappali talaj alapú labilitás kialakulását. Így ebben az időszakban az elmúlt napok nagy mezoléptékű konvektív rendszereit követően átmenetileg kevésbé szervezetten jellemzően az éjszakai órákban alakultak ki elszórtan zivatarok, heves zivatarok. A teknő előoldalán végig biztosított volt a nagy magassági szél, így a jelentős vertikális szélnyírás rendelkezésre állt, amely az időnként igen magas labilitás értékek mellett végig biztosította a magas heves zivatarpotenciált. Végül 16-án középszinteken az örvény előoldalán jelentős, mintegy 2-3 fokos a hideg advekció ment végbe közel egyszerre 700 és 500 hPa-on. A hidegfront a délelőtt folyamán a talajanalíziseken a Dunántúl északnyugati részén helyezkedett el, majd annak egy hulláma a nap folyamán fokozatosan nyugatról-keletre helyeződött. A magasban viszonylag diffúz volt a 850 hPa-os szint hőmérsékleti mezeje. A front közelében több magassági szinten futóáramlások helyezkedtek el, amelyek bal kilépő zónáján  15 UTC-től, különösen az északkeleti országrész felett igen jelentős divergencia értékek jelentek meg az 500 hPa feletti szinteken. Ennek jelentős szerepe lehetett a rendszer ottani tovább erősödésében.

A délelőtti órákban már délelőtti órákban kialakultak zivatarok a Dunántúlon, kellő labilitás hiányában azonban ezek még nem tudtak heves zivatarrá fejlődni. A vonalas nagytérségű középszintű kényszerhatás érkezésével a zivatarok mindinkább vonalba szerveződtek és a Dunántúl keleti harmadában a jóval labilisabb területeken beerősödtek. A nagytérségű kényszerhatás keletre helyeződésével, a jelentős vonalra szöget bezáró alacsonyszintű szélnyírás jelenléte és a meleg nedves szállítószalag támogatása mellett az igen labilis légkörben egy egyre erősebb észak-déli irányban húzódó vonalas rendszer alakult ki. Főként a vonal előtt egyedi heves szupercellák pattantak ki, amelyek több helyen 4-5 cm-es átmérő jeget, 90-100 km/h feletti egyenes vonalú kifutószelet, downburstot, felhőszakadást és tornádót okoztak. Maga a vonal mentén pedig több helyen alakultak ki 70 km/h-s vagy azt meghaladó széllökések, illetve a vonal környezetében felhőszakadások fordultak elő, helyenként 30 mm feletti rövid alatt lehulló csapadékkal. A szupercella mezociklonja Hevestől északra a azonosítható jól az OMSZ közelkörzeti napkori radarképén egy klasszikus hook-echo formájában. A nagy felbontású radarképen továbbá Edelénytől északra is azonosítható egy szupercellára utaló struktúra, amelyből később szintén kialakulhatott tornádó videófelvételek alapján. A több megfigyelt tuba, illetve gyengébb örvény mellett többek között a Börzsöny térségében pusztíthatott még tornádó ezen napon beszámolók, híradások alapján. A zivatarrendszer a késő esti órákban hagyta el keleti határainkat.  Az Országos Meteorológiai Szolgálat publikus riasztási rendszerében a piros riasztás 14.09 UTC-kor az A, majd 15.11 UTC-kor egyszerre a G és F régióra lett kiadva. Az E, B és D régióban, ahol kisebb számban volt várható heves zivatar kialakulása a narancssárga riasztás került kiadásra . A zivatarrendszer augusztus 16-i Magyarországon történő átvonulását a radaranimációján követhetjük nyomon. Az analizált CAPE labilitási paraméter animációja a látható.