A szupercellák a legveszélyesebb időjárási jelenségek közé tartoznak, mert a bennük fellépő heves feláramlások miatt húsz-harminc kilométer hosszúságban elnyúló felhőtömbök jönnek létre, amelyek nagy mennyiségű csapadékot zúdítanak a felszínre. A szupercellás zivatar több órán keresztül is fenntartja magát. A nem szupercellás, de heves zivatarokat a Dunántúlon helyenként 70-90 km/órás széllökések, néhol jégeső (1-2 cm-es jégmérettel) és rövid idő alatt akár 30 mm-t meghaladó csapadék kíséri. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy egy négyzetméternyi felületre harminc liter eső zúdul.

Késő estétől és éjszaka helyenként a középső országrészben is előfordulhat zivatar, 70-90 km/óra közötti széllökés és kisebb méretű jég kíséretében. Pénteken a Dunától keletre alakulnak ki szórványosan zivatarok, főként a déli óráktól. Heves zivatar a Tiszántúlon és északkeleten fordulhat elő, 90 km/óra feletti széllökésekkel, két centiméter fölötti jéggel és néhol akár 50 mm feletti csapadékkal.

Csütörtökön az ország nagy részén 27, 28 fok körüli napi középhőmérséklet várható, de az Alföldön néhol akár 30 fok is lehet - Szegeden 11 órakor 31 fokot, Kecskeméten 32 fokot mért az OMSZ. A hűvösebb levegő hatására ugyanakkor az északnyugati részeken lesznek olyan helyek, ahol 25, 26 foknál nem lesz magasabb a középhőmérséklet.

Pénteken főként az Alföldön várható 27 fok feletti középhőmérséklet. A Dunántúl déli részén, a középső országrészben és északkeleten 25 fok feletti középhőmérséklet várható. A Dunántúl középső és északnyugati részén 25 fok alatt alakul a középhőmérséklet.