A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi
szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél
évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó
mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat
a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.
A tundravidékeken a talaj szerves anyagokat és akár több ezer éve
megkötött szén-dioxidot tartalmazó rétegei alatt húzódik a permafroszt,
az örökké fagyott réteg. Keveset tudunk arról, milyen hatást gyakorolnak
a tundratüzek a helyi ökoszisztéma szén-dioxid-újrahasznosító
képességére. A fagyos, lápos talajon kevéssé terjed tova a láng, ezért a
felszíni vegetáció szőnyege alatt érintetlen marad a talajban megkötött
szén-dioxid. A globális felmelegedés következményei azonban itt is
tetten érhetők, olvasható a Nature folyóirat július 28-i számában. Az elmúlt bő tizenegyezer évben alig fordult elő tundratűz, ám az
utóbbi időben mind gyakoribb" - mondja Syndonia Bret-Harte, az Alaszkai Egyetem Fairbanks Sarkbiológiai Intézetének ökológusa. Az Anaktuvuk mentén 1039 négyzetkilométeren égett a tűz, ez nagyjából 40-szerese a Velencei-tó felületének.
Az űrből is jól látható füstfelhővel 2,3 millió tonna, a
radiokarbonos vizsgálatok szerint fél évszázad alatt megkötött
szén-dioxid áradt ki a légkörbe. "Olyan mennyiség ez, mintha egy
sarkvidéki erdő égett volna le" - mondja a tanulmány vezető szerzője,
Michelle Mack, a Floridai Egyetem biológusa.
Amennyiben efféle tüzek csak 80-150 évente egyszer következnek be, a
terület képes lehet regenerálódni. A globális fölmelegedés következtében
azonban enyhül a sarkvidéki hideg szorítása, olvad a talaj, és a mind
melegebb nyarak során egyre mélyebben szárad ki. A pusztító tűz
föllobbanásához pedig elég egy villám, mint az Anaktuvuknál 2007-ben.
"Az aszályos nyár után a terület negyven százaléka gyakorlatilag porrá
égett, ráadásul a szeptemberi szelek messzire terítették a parazsat"
- magyarázza Bret-Harte. A füstfelhő szürke fala még 24 kilométer
távolságból is látható volt. A tundratüzek legnagyobb veszélye, hogy elégetik szerves takarót a
fagyott rétegek felett - ám amennyiben a klímaváltozás hatására a
mélyebb rétegek is fölolvadnak, rövid idő alatt olyan mennyiségű
üvegházhatású gáz kerülhet a levegőbe, ami fölgyorsíthatja a globális
fölmelegedést.
A NASA MODIS műholdjának felvételének jobb alsó negyedében látható
az Anaktuvuk-folyó mentén pusztító tűz, az alaszkai Brooke Range Északi
Lejtőjén (piros folt)
|