Szeptember:
A 2011-es nyár hőmérsékleti
viszonyairól elmondhatjuk, hogy kaptunk hideget-meleget is. Bár
összességében 0,8°C-kal volt melegebb ez az évszak (20,6°C) a sokévi
(1971-2000-es) átlagnál (19,8°C), napi szintre lebontva voltak igen
hideg időszakok is (1. ábra). Az 1901-től kezdődő idősorunkban az idei a
18. legmelegebb nyár (első helyen 2003 nyara áll 22,6°C-os
átlaghőmérséklettel), 1990-től tekintve pedig a tizedik.
Középhőmérsékletek
A
június egy meleg periódussal indult, átlagosan 3°C-kal haladták meg a
napi átlaghőmérsékletek a normál értékeket (ez 20-22°C-os napi
középhőmérsékleteket jelentett). A hónap további részében az országos
középhőmérséklet az átlagos érték körül ingadozott, a legnagyobb
csökkenés egyik napról a másikra - az egész nyarat tekintve is -
18-19-én volt, amikor egy hidegfront hatására 8,1°C-ot esett a napi
középhőmérséklet. Összességében a hónap 1,3°C-kal volt melegebb a
szokásosnál, és a 111 éves idősorunkban a 22. helyet foglalja el.
Az
idei július hőmérséklete országos átlagban csak kevéssel tért el a
normáltól, 0,3°C-kal volt hűvösebb. Ez azonban egy jóval átlag feletti
és két, jóval átlag alatti időszak eredményeként állt elő. A hónap igen
hűvös időjárással indult, a leghidegebb napon, 2-án az országos napi
középhőmérséklet 13,9°C volt, mely 5,4 °C-kal maradt el a sokévi
átlagtól. Ezután melegedés kezdődött, 6-án már átlag körüli
hőmérsékleteket mérhettünk, az utána következő 13 napban pedig végig a
normál értéket meghaladó hőmérsékletek voltak jellemzőek hazánkban. A
legmelegebb időszak a július 8-11. időszak volt, ekkor az országos napi
középhőmérséklet meghaladta a 25°C-ot, sőt 10-én a 27 °C-ot is. Ezekre a
napokra harmadfokú, azaz a legmagasabb fokú hőségriadót rendelte el az
országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján. A hónap utolsó
harmadában aztán visszatért a hűvösebb, csapadékosabb időjárás, 21-26-ig
átlagosan 3,5 fokkal volt hidegebb az ilyenkor megszokottnál, s utána
is a normál érték alatt maradtak az országos napi középhőmérsékletek. A
hónap a 62. helyen áll az 1901-től kezdődő idősorban.
Az augusztus
átlag körüli időjárással indult, amit egy néhány napos lehűlés követett,
13-ától pedig újra erőteljes felmelegedés következett, mely kitartott a
hónap végéig, sőt még szeptemberben is. Ezen meleg periódus alatt
tapasztalhattuk a nyár második komoly hőhullámát, 4 napig (augusztus
23-26.) 25°C feletti volt az országos napi átlaghőmérséklet hazánkban,
illetve a 4. napon a 27°C-ot is elérte. Augusztus 20-án másod-, 21-26.
között harmad-, 27-28-án pedig ismét másodfokú hőségriasztást adott ki
az országos tiszti főorvos. A hónap összességében 1,5°C-kal volt
melegebb a normálnál, és a 11. helyen áll a 111 éves idősorban.
A
nyár azonban nem ért véget augusztussal, egy meglepően és tartósan meleg
szeptemberrel folytatódott. Bár többször szakította meg a nyári meleget
egy-egy hidegfront, a levegő egyszer sem hűlt le jelentősen a hónap
közepéig, számos napon mértünk az átlagnál akár 5°C-kal is melegebb napi
középhőmérsékletet szeptember 14-ig. Szélsőségek
Mindegyik hónap tartogatott számunkra valami újat a napi szélsőségek tekintetében (I. és II. táblázat).
Június
volt a legszerényebb, ebben a hónapban csak egy hidegrekord dőlt meg; a
június 26-i országos, abszolút minimumhőmérséklet az idei, Zabaron mért
3,4°C lett.
Júliusban már több ízben is megdőltek országos napi
hőmérsékleti rekordok. Július 9-én Pécsett 37,9°C, július 10-én Túrkevén
39,1°C, július 14-én Pakson 37,9°C volt, ezek mindegyike új országos
napi rekord. Továbbá két napon a legmagasabb középhőmérséklet, valamint
három napon a legmagasabb minimum rekordja is megdőlt júliusban
Magyarországon. A hidegrekordokat tekintve is jól szerepelt a július,
három alkalommal is megdőlt az aznapi országos legalacsonyabb maximum
rekord: 2-án Kékestetőn 11,5°C-kal, 3-án, majd 31-én pedig Nagy-Hideg
hegyen 9,3, illetve 11,8°C-kal.
Az augusztus is számos új rekordot
hozott, 24-25-én az abszolút maximum (24-én Bugacon 39,1°C-ot, 25-én
Baja Csávoly állomáson 39,2°C-ot mértek), 25-26-án a legmagasabb
középhőmérséklet, 26-án a legmagasabb minimum, 10-11-én pedig
hidegrekordok dőltek meg.
Bár szeptembernek még csak a fele telt el,
máris számos melegrekord született. 5-én a Túrkevén mért 34,8°C, 11-én a
Bugacon regisztrált 34,9°C vette át a maximumhőmérsékletek között az
első helyet. Továbbá 4-én a legmagasabb középhőmérséklet, 3-án és 13-án
pedig a legmagasabb minimumok csúcsa dőlt meg. Összességében a hosszúra
nyúló nyári időszak bővelkedett meleg és hideg szélsőségekben egyaránt.
Siófok állomásunk középhőmérséklet adatait tekintve elmondhatjuk, hogy
július folyamán 4 napon dőlt meg az elmúlt harminc év maximuma (8-11-én
és 13-án), 5 napon pedig a minimuma (2-3-án, 25-26-án és 31-én), ezzel a
július az idei nyár legszélsőségesebb hónapja lett. Augusztusban 4
napon született napi rekord Siófokon, 24-26-án a középhőmérsékletek
meghaladták az 1981-2010-es időszak maximumát, 10-én pedig a minimumát.
Nemcsak a rekordok száma volt kiemelkedő, de az idei értékek nagy
százalékban (több mint 60%-ban) az elmúlt 30 év értékeinek alsó-,
illetve felső 25%-ába estek.
Feldolgozásunkban az idei országos havi és évszakos átlagok állomási átlagokat jelentenek.
Október:
A 2011-es év nyáriasan meleg szeptemberéről Tóth Tamás korábbi cikkében
bővebben olvashatunk. Ehhez további adalékként
Budapest-Pestszentlőrinc
hőmérsékleti maximumának és minimumának menetét mutatja be az 1. és 2.
ábra. A napok nagy többségében a sokévi átlag fölött alakult a
hőmérséklet.
A szeptemberi nyár átcsúszott október első napjaira is. A meleg végét
nagy eséllyel már jó néhány nappal annak bekövetkezte előtt láttuk,
ennek
előrejelzési nehézségeivel Homokiné Ujváry Katalin foglakozott korábbi
írásában. Közel egy hét előnnyel, október elsejétől már nagy
biztonsággal
jeleztük, hogy október 7-én erőteljes hidegfront vet majd véget a
nyárias időnek.
Amit vártunk, be is következett. Október 7-én, pénteken északnyugat
felől markáns hidegfront érte el hazánkat. A korábbinál mintegy 12
fokkal hidegebb
levegő beáramlását (az 1500 m körüli magasságban) mutatja. Ilyen mértékű
hidegadvekció nem szokatlan ebben a hónapban, átlagosan
három évből kétszer fordul elő. Péntekre virradó éjszaka a hideg levegő
elérte az
északnyugati határszélt, és fokozatosan kelet felé nyomult, a késő
délutáni órákban már a Tiszántúlon járt a hidegfront. A hidegfront az
időjárás
jellegében és a hőmérsékletben nagy különbséget hozott létre hazánk
nyugati és keleti része között: a déli órákban a Dunántúl nyugati részén
a folyamatos
esőben még a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet, ugyanakkor a
Tiszántúlon napos idő volt, és többfelé 22, 24 fokot mértek. A
péntekihez hasonló hidegfrontok általában nagy széllökéseket okoznak,
de - tegyük hozzá: szerencsére - ezúttal elmaradtak a nagy területre
kiterjedő
szélrohamok. A front áthaladásával egyre többfelé északnyugatira
fordult, és megerősödött, illetve viharossá fokozódott a szél. Síkvidéki
állomásainkon
a legerősebb széllökések 60-70 km/h között alakultak. (A legerősebb
széllökést a 600 méter magasan lévő kab-hegyi mérőállomáson
regisztráltuk, 99 km/h-t.)
A 6. ábrán a frontátvonuláshoz kapcsolódó maximális széllökéseket
láthatjuk.
November:
2011 októberétől a tartósan száraz, szélcsendes
időjárásnak és főként a
fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátásnak köszönhetően a
Kárpát-medencében fokozatosan romlott a levegőminőség. A mérőállomásokon
egyes periódusokban különösen magasan alakult az ún. szálló por
mennyisége, ami elérte a tájékoztatási, illetve riasztási küszöbértéket
2011 októberétől a tartósan száraz, szélcsendes időjárásnak és főként a
fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátásnak köszönhetően a
Kárpát-medencében fokozatosan romlott a levegőminőség. A mérőállomásokon
egyes periódusokban különösen magasan alakult az ún. szálló por
mennyisége, ami elérte a tájékoztatási, illetve riasztási küszöbértéket.
2011 októberétől a tartósan száraz, szélcsendes időjárásnak és főként a
fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátásnak köszönhetően a
Kárpát-medencében fokozatosan romlott a levegőminőség. A mérőállomásokon
egyes periódusokban különösen magasan alakult az ún. szálló por
mennyisége, ami elérte a tájékoztatási, illetve riasztási
küszöbértéket.
Források: met.hu
Az összefoglalót összeállította Imi
|