Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósított projektnek köszönhetően átalakul az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztási rendszere, amelytől több pontosságot és hatékonyabb előrejelzést remélnek. A szolgálat az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében nyújtott be pályázatot a rendszer korszerűsítésére, a projekt megvalósítása még 2009 novemberében indult meg. A fejlesztések miatt augusztus 1-től már nem régiókra, hanem kistérségekre adnak majd ki előrejelzéseket és riasztásokat, a figyelmeztetéseket pedig megyékre bontva teszik majd közzé. Az új rendszer a meteorológiai szolgálat szakemberei szerint pontosabb lesz, a segítségével jobban behatárolhatják majd azokat a térségeket, ahol veszélyes időjárási jelenségek alakulhatnak ki. Az információk segítségével az érintett szervek hatékonyabban szervezhetik majd meg a védekezési munkálatokat, és jobban el tudják majd osztani a szükséges erőforrásokat.  Az időjárási csapások, viharok a gyakorlatban erős tér és időbeli szórást mutatnak: vannak országyrésznyi méretűek, de ennél kisebb területet érintő pusztító légköri jelenségek is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat eddig hét régióra lebontva tudott kiadni riasztásokat, augusztus 1-től azonban a 174 kistérségre tud majd  gyorsabb és pontosabb vészjelzéseket közöülni. Az időben kiadott veszélyjelzéssel jelentősen csökkenthetők a károk és emberéletek is megóvhatók.

Az OMSZ Magyarország valamennyi kistérségére 1-3 órára előre tud ezután időjárási veszélyjelzést készíteni, jelentette be Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Előzetes figyelmeztetést és riasztást heves zivatar, felhőszakadás, széllökés, ónos eső és hófúvás esetén adnak ki. Először az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes figyelmeztetést készítik el. Ebben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli leírását adják meg. A második lépcsőben az esemény bekövetkezése előtt fél-3 órával adják ki a riasztást.

Az új rendszer a nagy mennyiségű esőre, hóra, a hőhullámra, rendkívüli hidegre, a tartós sűrű ködre és a talaj menti fagyra is ki tud adni speciális figyelmeztetést, ha az legalább egy átlagos megyényi területre várható. A figyelmeztetésekben és a riasztásokban három veszélyességi szintet különböztetnek meg: a sárgát, a narancsot és a pirosat.

A gyorsabb és pontosabb előrejelzést egy szuperszámítógép teszi lehetővé. A 280 darab, négymagos Intel Xeon processzort és 3,3 terabájt memóriát tartalmazó IBM iDataPlex szuperszámítógéppel az időjárási adatokat 18-szor gyorsabban és pontosabban tudják elemezni, mint korábban, számolt be róla tavaly a computerworld.hu. Az a numerikus előrejelzési modell, amely az intézet korábbi számítógépén egy óra alatt futott le, a most üzembe állított IBM iDataPlex clusteren 3-4 perc alatt lefut. A gép maximális számítási teljesítménye 14 teraflops, azaz 14 ezer milliárd művelet másodpercenként. A fejlesztést egy 181 milliós összköltségű uniós pályázat tette lehetővé. Az Európai Unió támogatásához 13 millió forint önrésszel járult hozzá az OMSZ. Az újítások több mint 90 százalékát a számítástechnikai fejlesztések teszik ki. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője utalt rá, hogy a katasztrófavédelem és az OMSZ évek óta együtt dolgozik a nagyobb tavak vihar-előrejelzésében, fényjelekkel és hangjelzésekkel tájékoztatják a lakókat, a hajósokat és a fürdőzőket a várható veszélyekről. Az új rendszerről azt mondta: tárgyalnak a mobilszolgáltatókkal arról, hogy a riasztásokat sms-ben is eljuttathassák az emberekhez. Ehhez most állnak össze a megfelelő jogszabályok, a szolgáltatóknál pedig kisebb műszaki fejlesztésekre lenne szükség